Bűnvádi eljárás indul a Microsoft-ügyben
Hozzájárult a szenátus szerdán, hogy a korrupcióellenes ügyészség (DNA) lefolytassa a bűnvádi eljárást az egykori szociáldemokrata Nastase-kormány (2000-2004) két volt tagja, Ecaterina Andronescu volt oktatási miniszter és Serban Mihailescu volt kormányfőtitkár ellen, akiket az úgynevezett Microsost-aktában kenőpénz elfogadásával gyanúsítanak az ügyészek.
Az eddigi legnagyobb korrupciós botrányban, a kormány számítástechnikai közbeszerzéseivel kapcsolatos ügyben, kilenc volt miniszter érintett. Közülük Andronescu és Mihailescu volt az utolsó két - szenátorként különleges előjogokkal rendelkező - tisztségviselő, akiket "kiadtak" az igazságszolgáltatásnak.
A parlament ezzel Klaus Iohannis megválasztott államfő felszólításának tett eleget, aki azt kérte a honatyáktól: ne hátráltassák tovább a korrupcióval gyanúsított törvényhozók elszámoltatását.
Az elnökválasztáson alulmaradt szociáldemokrata ellenfele, Victor Ponta kormányfő hétfőn jelezte: a PSD-nek le kell vonnia a következtetést a választás eredményéből, ezért a kormánytöbbség meg fogja szavazni a korrupcióval gyanúsított törvényhozók kiadását az igazságszolgáltatásnak. A szerdai szenátusi titkos szavazás így a PSD eltökéltségének fokmérője is volt, hiszen Andronescu személyében a PSD egyik alelnökét és legismertebb politikusát kellett az ügyészek elé küldenie a kormánytöbbségnek.
Romániában a politikai nyilatkozatokra vonatkozó mentelmi jog mellett a törvényhozóknak más előjogokat is biztosít az alkotmány: csak a parlament jóváhagyásával lehet előzetes letartóztatásba helyezni őket, vagy házkutatást elrendelni ellenük.
Andronescu és a Mihailescu esetében a miniszteri felelősségről szóló törvény előírásai miatt kellett a DNA-nak a szenátushoz fordulnia: a törvényhozói mandátummal rendelkező - tisztségben lévő vagy volt - kormánytagok ellen ugyanis csak az illető ház jóváhagyásával indítható bűnvádi eljárás.
Romániában szeptemberben kezdeményezett kilenc volt miniszter ellen bűnvádi eljárást a DNA, azzal gyanúsítva őket, hogy csúszópénz ellenében előnyben részesítettek bizonyos cégeket az általuk vezetett minisztériumok számítástechnikai közbeszerzéseinél.
Az ügyészek szerint az oktatási, az informatikai és a pénzügyi minisztérium több korábbi vezetője néhány tízezer és több millió euró közötti csúszópénzt fogadott el, hogy a piaci árnál 30-40 százalékkal drágább szoftverlicencek, illetve akár 50 százalékkal drágább számítógépek megvásárlásáról szóló állami szerződéseket hagyjanak jóvá.
